A mai Horvátország területén a középkorig különféle népcsoportok éltek, ekkortájt telepedtek itt meg a horvátok, de akkor még a frank birodalom részeként a függetlenség reménye nélkül. A IX.század hozott változást, ekkor Trpimir dux Chroatori és Branimur élére állva az elszakadási törekvéseknek önálló horvát fejedelemséget hoztak létre. A stabilizációs korszak a X.századig tartott, ekkor végre az európai folyamatok követéseként Stjepen Drżislavot királlyá koronázták. Már a következő században a Trpimir dinasztia kihalt, a politikai kapcsolatok nyomán az Árpád háziak kezébe került a hatalom, vármegyékre és hercegségre osztják az országot. 1242-ben IV.Béla Szlavóniát is leválasztotta, Horvátországot pedig bánságként kezelte. A horvát bán 1409-ben Dalmáciát a nápolyi Lászlónak eladta százezer dukátért, egészen 1797-ig tartott az „üzlet”. Ekkor a török harcok miatt újra egyesült Horvátország, és a Frangepánok vezetésével győzelmet is arattak Sisaknál a Száva partján. A XVIII.századig magyar területnek számit, ekkor a napóleoni győzelmeket kihasználva a horvát területek nagy része behódolt a franciáknak, 1813-tól pedig ismét a teljes ország a monarchia része lett. Az 1848-as forradalmak elérték a horvátokat is, Josip Jelacic (ugye ismerős?) vezette a felszabadító harcokat. Az első világháború végén elszakad ugyan a monarchiától, de egy öszvér királyság jön létre a győztesek nyomására: szerb-horvát–szlovén királyság, bár néhány terület olasz kézen marad (Isztria, Zadar magyar nevén Zára). A második világháború is hoz változásokat, eleinte ismét horvát bánság lesz, aztán a németek támogatásával független horvát állam, 1945 után pedig Jugoszlávia része lesz. A történet többi része a közelmúltban zajlott, a 90-es évek elején kitört harcokban a horvátok győzedelmeskedtek, kinyilatkozták függetlenségüket, 92-ig egyre több ország elismerte, ekkor pedig az ENSZ tagságot is megkapta, ezzel megszerezte a legitimitást. Az állam létrejöttét, fordulópontjait nemzeti ünnepek jelzik, június 25, augusztus 5 és október 8 egy–egy állomása a köztársaság megalakulásának. 1995. Horvátország majdnem teljes egészében szabad. 1998. Békés visszacsatolás útján az ország egész területe, beleértve Kelet-Szlavóniát is független és önálló.

Ha Önt az ókori kultúra érdekli, a római kori Pula lenyűgöző műemlékeitől kiindulva látogasson el az Adria keleti partvidékének Zadarban feltárt legnagyobb fórumáig, majd folytassa útját Diocletianus fenséges spliti palotájáig. Időutazása során a 9. században épült zadari Szt. Donát korai román világából sétáljon át az elbűvölő Trogir műemlékvárosának, vagy Krk- és Rab-szigetének román kori világába. Zágráb, Pazin, illetve a pelješaci Ston gótikus fejezeteit utána következzen a lošinji Osor, a šibeniki székesegyház, Hvar- és Korčula-sziget, valamint az egyedülállóan páratlan Dubrovnik reneszánsz világa. A barokk pompát Varaždinban, Bjelovaron és Vukovaron csodálhatja meg, míg a 19. század kincseit Rijeka, Eszék városai, valamint az elkerülhetetlen Zágráb rejti. Ha a kevésbé exponált műemlékek vonzzák, és egyike azoknak, akik „menet közben” szeretik felfedezni a titokzatos, több ezer éves történelmüket meghitten elmesélő városkák szépségeit, sétáljon be a különleges freskóciklusokat és lenyűgöző domborműveket rejtő apró középkori templomok világába. A Középkor híres filozófusától, az isztriai születésű Herman Dalmatinótól és Marco Polótól a korčulai születésű világutazótól és felfedezőtől a horvát Michelangelóként aposztrofált Julije Klović miniatűrfestőn és a kora legnagyobb fizikusának, matematikusának és csillagászának tartott dubrovniki születésű Ruđer Boškovićon át egészen az egyik legbriliánsabb felfedezőnek tartott Nikola Tesláig, aki Likában látta meg a napvilágot, ez az a vidék, melyet nem csak jelentős történelem, de jelentős személyiségek is jellemeznek.

7. st. - Horvátországban letelepednek az avarok és a szlávok. A horvátok bekapcsolódtak a többségben levő avarokkal elleni harcba, s a győzelem után a mai Horvátország területén telepedtek le. A kora középkorban Horvátország a frank birodalom része.

 

9. st. - Ez a század Trpimir (dux Chroatorum) és Branimir fejedelem kora, ekkor válik Horvátország önállóvá.

 

10. st. - Tomislav király uralkodása alatt Horvátország erős, virágzó ország. Stjepan Držislav az első megkoronázott horvát király.

 

11. st. - Kihal a Trpimir-dinasztia, s a horvát területek az Árpád-házi királyok fennhatósága alá kerülnek, akik új kormányzási módot vezetnek be, vármegyékre osztják fel az országo.

 

12. st. - Erős feudális uralkodó osztály alakul ki (krki, vinodolski, cetinei, omišalji...).

 

1242. g. - A tatárjárás után IV. Béla szabad királyi város címet kezd adományozni. 1260-tól Horvátország két részre, Szlavóniára és Horvátországra oszlik, e részek kormányzója a horvát bán.

 

1409. g. - Velence 100.000 dukátért megvásárolja nápolyi Lászlótól Dalmáciát és 1797-ig tartja uralma alatt. A 15. sz. folyamán Horvátországban a török seregek pusztítanak. A kettészakadt ország két száborának egyesülésével Horvátország és Szlavónia ismét eggyé vált.

 

1593. g. - A törökök elleni harcban fordulópontot jelent a sisaki ütközet. A királyi udvar és a horvát főurak közötti belső ellentétek tovább folytatódnak (Zrínyi és Frangepán tragikus sorsa).

 

18. st. - Horvátország közigazgatásilag a magyar Helytartótanács alá tartozik. Isztria, Dalmácia, Dubrovnik és Boka Kotorska rövid időre elismerik urlakdóként I. Napóleont, ám 1813 után ezek a területek Ausztria fennhatósága alá kerülnek.

 

 

19. st. - Az illír mozgalom korszaka, tagjai a horvát nyelv szabad használatáért harcoltak. A nemzeti öntudat ébredése.

 

1848. g. - Kitör a forradalom, a horvát érdekek védelmét Josip Jelačić bán képviseli.

 

1918. g. - A szábor kimondja az Osztrák-Magyar Monarchiától való elszakadást, s még ugyanebben az évben Horvátország belép a Szerb Horvát Szlovén Királyság kötelékébe. Isztria, Rijeka és Zadar olasz fennhatóság alá ker.

 

1939. g. - Megalakul a Horvát Bánság.

 

1941-1945. - A II. világháború alatt a fasiszta Olaszországra és náci Németországra támaszkodva létrejön a Független Horvát Állam. Ugyanakkor erősödik az antifasiszta mozgalom. A háború után Horvátország a kommunizmus ideje alatt az új Jugoszlávia egyik tagállama.

 

1990. g. - A demokratikus választásokat követően Horvátország kiválik Jugoszláviából is kihirdeti függetlenségét és szuverenitását. Ezzel egyidőben Belgrád irányítása alatt a szerb lakosság egy része fellázad, aminek következménye a Jugoszláv Néphadsereg és Jugoszlávia Horvátország elleni agressziója

 

1992. g. - Horvátország az ENSZ teljes jogú tagállamává válik.

 

1995. g. - Horvátország majdnem teljes egészében szabad.

 

1998. g. - Békés viszacsatolás útján az ország egész területe, beleértve Kelet-Szlavóniát is független és önálló.