A dalmát konyha az ősi mediterrán és az ezzel szorosan összefonódó olasz ételek helyi változatokkal gazdagodott egyvelege. Zsír helyett az olaj, a hús mellett a hal a legszembetűnőbb jellegzetessége. Az ételek elkészítési módja is ősi és egyszerű: sütés olajban, roston vagy nyárson.

A romantikus kisvendéglők hangulatához hozzátartozik a söntés felett a mennyezetről lelógó szélben szárított dalmát sonka (prsut).  Szeletelése külön művészet. Papírvékonyságú szeletekre vágva, olajbogyóval körítve a nagy szállók előételei között is elsők között szerepel.
A levesnek nincs olyan nagy szerepe, mint nálunk, ahol a főétkezésnek szinte elengedhetetlen része. Közülük csupán a "vastag" halleves (brodetto) élvez korlátlan népszerűséget.
Vannak jellegzetes dalmát húsételek is. Ilyen az olajban, fokhagymával sütött marhahús (prµolica), vagy Zadar környékén a roston vagy nyárson sült bárány (janjetina). Ezt az út menti fogadók udvarán sütik kemencékben, és ínycsiklandozó illata messziről csábítja az éhes utazót.
A dalmát konyha legáltalánosabb fogása azonban mégis a halétel (riba), amit hagymával, szemes borssal, babérlevéllel fűszerezett sós-olajos vízben párolnak, majd olajjal és citromlével bőségesen meglocsolnak. Legkedveltebb halak: tonhal (tin), tintahal (lignja), szardínia, szardella, tőkehal, makréla.

A viszonylag kevés ételfélét ismerő dalmát konyha jellegzetessége a fűszerek sokfélesége: az "élenjáró" petrezselyem mellett babérlevelet, kaprit, rozmaringot, tömjént - de számtalan más, vadon illatozó növényt - használnak.
Pillanatok alatt kiürül a tál, a ropogós halacskák és a rendkívül jó ízű foszlós kenyér (kruh) mellett jól csúszik a dalmát vörösbor.
A tengerparti részeken és a szigeteken a tengeri élőlények - a halaktól, a rákokon át a kagylókig - mindenféle, finomabbnál, finomabb változatokban készülnek.
Különlegességük a "brodet", a halleves, amit autentikus módon agyagedényben, parázson kell megfőzni. A halakat, a calamarit (tintahal) és a rákokat is elsősorban parázson grillezve érdemes megkóstolni.

Az ún. fehér halak húsa ízletesebb ugyan, ezeket azonban sokkal kisebb mennyiségben halásszák, ezért ínyenc falatnak számítanak.
A horvát konyha remekei közé tartozik a girice, ami egy igen apró szardellafajta (szinte alig nagyobb egy gyufaszálnál). Nem kell kibelezni, csak sóval, pirospaprikával kevert lisztbe mártani és olajban ropogósra sütni. Citromszeletekkel, 15-20 darabonként tálalva tipikus dalmát előétel.
Nem nélkülözi a tengerpart a különféle ízletes rákfajtákat és kagylókat. Érdemes megkóstolni a bő olajban párizsiasan sült apró rákokat (scampi) , ill. a helyi specialitásokból összeállított tenger gyümölcsei tálat.
A dalmát receptek érdekessége: a főzéshez vagy a felöntéshez gyakran használnak vörösbort, mint ahogy "előírás" az is, hogy a halat bor és tengervíz keverékében kell megfőzni.
Köretnek olajban megforgatott és petrezselyemzöldjével meghintett főtt burgonyát, rizst vagy kukoricalisztből készült galuskát (gnocchit) tálalnak. (A gnocchit vajjal bőven kikent edénybe szaggatják, olvasztott vajból és paradicsomléből készült mártással leöntik, majd sajttal bőségesen megszórják.)
A zöldfőzelékeket vagy csak forrázzák, majd olajjal leöntik, vagy salátaként, sok olajjal, kevés borecettel, petrezselyemmel megszórva fogyasztják. A nálunk oly gyakori "berántás" ismeretlen.