A szigeteken számos nevezetesség található: hatodik századból származó olajfa, az 1905-ben ültetett fasor, Szafari-park, a Krisztus előtti II. században épült bizánci Castrum, a Brioni-szigeteki Tito-gyűjtemény, a Régészeti múzeum, és még számos más nevezetesség.

Mivel az összes helyet, melyet Horvátországban végignézhet és megcsodálhat, lehetetlen egy helyen bemutatni, a bemutatott kirándulások csupán ízelítő kirándulási lehetőségek tárházából. Attól függően, Horvátország mely részére tervezik nyaralásukat, rendkívül sok és érdekes kirándulások egész palettája áll az Utasok rendelkezésére, a teljesség igény nélkül felsorolunk pár úticélt.

A Plitvicei-tavak Nemzeti Park a gyönyörű természetnek, az erdőkben megbúvó vízeséseknek és tavak és a dús hegyi erdőségeknek köszönhetően feledhetetlen élmény lesz.
Horvátország 7 Nemzeti Parkja közül a legjelentősebb a Plitvicei tavak vidéke. A Nemzeti Park területe 295 km2, ebből a tavak felülete 2 km2. A tizenhat tó észak - déli irányban, füzérszerűen húzódik a Kapela - hegységben. 190 - 200 vízesés köti össze őket. A számuk változó, a vízbőségtől függően vannak időszakos vízesések is.

Porecből indulva felejthetelen kirándulást tehetünk Horvátország legszebb „fjordjához”. A Limski Kanal (Lim-csatorna), elterjedt nevén „Lim-fjord” elnevezés onnan ered, hogy a mélyen a szárazföld belsejébe nyúló tengeröböl látványa az észak-európai fjordokra emlékeztet. Azonban itt teljesen másról van szó, hiszen a fjordoknál gleccser által kimélyített völgybe nyomul be a tenger, itt viszont sosem voltak gleccserek, egy időközben kiszáradt folyó medrébe húzódott be a tengervíz. S hogy hova tűnt a folyó? Erre Isztria geológiai felépítése adja a magyarázatot: a félsziget nagy része üregekkel, barlangokkal teli. A folyó az évezredek alatt addig mélyítette a medrét, amíg átszakította az egyik föld alatti üreg mennyezetét. A folyó innen kezdve a mélyben folytatja útját tovább, felszín alatti vízfolyásként, a régi meder pedig kiszáradt. Ez azonban még nem ad választ arra a kérdésre, hogy miként került oda a tengervíz. Erre az a magyarázat, hogy az egész horvát partszakasz folyamatosan süllyed, így a tenger fokozatosan 9-10 kilométer mélységig nyomulhatott be a szárazföld belsejébe. E kis elmélet után adjuk át magunkat a látványnak, a csatorna feletti magaslatról az egész vidéket körbepásztázhatjuk tekintetünkkel. A nézelődést követően pedig az út menti árusoktól helyi termékeket: sajtokat, pálinkát, szárított levendulát vásárolhatunk emlékbe.

Krka Közép-Dalmácia legnagyobb folyója, amely Kninnál ered és keskeny sziklafalak között, vízeséseken, tavakon keresztül jut el a tengerbe. A folyó legszebb szakasza a Skradintól kezdődő szakasz, amely egyben a Krka Nemzeti Park része. Skradintól kirándulóhajóval lehet felmenni a vízesésig. A vízesésen túl egy kis tó közepén találunk egy csodálatos, kis szigetet, amin egy Bencés-kolostor áll.

A mintegy 140 lakatlan sziget és sziklazátony alkotta Kornati-szigetvilág a tenger és kőszirtek igazi labirintusa, amely magas sziklafalairól és szokatlan domborzati formációkról ismert. A Kornati-szige-tekre érkező utast már első pillantásra megbabonázza a napsütésben hófehéren kiemelkedő karsztvidék és a tenger meg-nyugtatóan hűvös kékségének ámulatba ejtő összjátéka. A lenyűgöző látványvilág egyik fontos elemei a szigetek nyílt tenger felé néző partszakaszain szinte függőle-gesen magasba szökő, csillogóan fehér sziklafalak – melyeket a szigetvilág „koro-náiként” emlegetnek. A vitorlázók egyik leg-kedveltebb célpontja. Több kikötőből - Biograd, Šibenik, Zadar – naponta indulnak kirándulóhajók.

A mintegy 140 lakatlan sziget és sziklazátony alkotta Kornati-szigetvilág a tenger és kőszirtek igazi labirintusa, amely magas sziklafalairól és szokatlan domborzati formációkról ismert. A Kornati-szige-tekre érkező utast már első pillantásra megbabonázza a napsütésben hófehéren kiemelkedő karsztvidék és a tenger meg-nyugtatóan hűvös kékségének ámulatba ejtő összjátéka. A lenyűgöző látványvilág egyik fontos elemei a szigetek nyílt tenger felé néző partszakaszain szinte függőle-gesen magasba szökő, csillogóan fehér sziklafalak – melyeket a szigetvilág „koro-náiként” emlegetnek. A vitorlázók egyik leg-kedveltebb célpontja. Több kikötőből - Biograd, Šibenik, Zadar – naponta indulnak kirándulóhajók.

A mintegy 140 lakatlan sziget és sziklazátony alkotta Kornati-szigetvilág a tenger és kőszirtek igazi labirintusa, amely magas sziklafalairól és szokatlan domborzati formációkról ismert. A Kornati-szige-tekre érkező utast már első pillantásra megbabonázza a napsütésben hófehéren kiemelkedő karsztvidék és a tenger meg-nyugtatóan hűvös kékségének ámulatba ejtő összjátéka. A lenyűgöző látványvilág egyik fontos elemei a szigetek nyílt tenger felé néző partszakaszain szinte függőle-gesen magasba szökő, csillogóan fehér sziklafalak – melyeket a szigetvilág „koro-náiként” emlegetnek. A vitorlázók egyik leg-kedveltebb célpontja. Több kikötőből - Biograd, Šibenik, Zadar – naponta indulnak kirándulóhajók.